11.fejezet

Sziasztok!Itt vagyok egy új fejezettel,amiben kicsit megváltozik a jelenlegi állás..De annyit elárulok ,hogy ennek hatására jobbak lesznek majd a körülmények.
Valamint köszönöm a visszajelzéseket és a plusz rendszeres olvasókat! :)

*1 hét múlva

Reggel az unokatestvérem csörömpölésére ébredtem.Nem volt nagyon kedvem pöffeszkedni még az ágyban,ugyanis ma mennek Amerikába a fiúk.Hiányozni fognak,de szerencsére 2 hét múlva újra láthatjuk egymást.Nem is tudom,hogy bírja ki Eleanor és Danielle.

Még pár percet gondolkodtam a mai nap kimenetelén,majd felkeltem és rendbe szedtem magam.

A reggelizés közben Eleanor csörgetett meg.

-Szia!-vettem fel.

-Szia! Na akkor elakarsz köszönni tőlük??

-Persze.Egész este ezen agyaltam.De hogyan?-mondtam aggodalmaskodó hangon.

-Hát...nem akarják,hogy kigyere a reptérre.Túl kockázatos lenne,a paparazzik mindent tudnak.

-Ezt mondjuk reméltem..Amúgy se vagyok nagyon közeli...hozzátartozó vagy mi.

-Te butus!Nem azért.Mi sem megyünk Dani-vel.Szóval ,beugrok érted és megyünk hozzájuk.Onnan búcsúzunk el. 

-Oké,ez jó ötlet.Mikor jössz? 

-A gépük kb. délben megy,szóval olyan tíz óra fele már ott leszek.

-Rendben.Köszi.-mondtam az utolsó szót,majd elköszöntem.

Még két órám volt.Nem akartam itthon ülni tétlenül és ezen búsulni ,szóval kimentem a partra futni.

*

Miután visszajöttem lezuhanyoztam,bekaptam valamit és nekikezdtem az öltözködésnek.

Nem tudom mit vegyek fel.A nők leggyakoribb problémája. Most azonban egy laza ruhát akarok magamra ölteni.

Kb.10 perc keresgélés után megtaláltam a "tökéletest." Azt hiszem.

Egy laza top,összerakva egy virágos szoknyával.

A hajamat begöndörítettem és lazán bekötöttem.Már csak várnom kell.

Negyed óráig a telefonommal ütöttem el az időt,amikor dudáltak a ház előtt.Felpattantam és kimentem.

Egy taxi állt a poros elő udvarunkban,benne Eleanor integetett.

Beszálltam és szokatlanul lassan haladtunk,a dugó miatt vagy fél órát késtünk.

Amint beértünk a fiúk házába,vagy 8 bőrönd volt felsorakoztatva a konyhában.A fiúk már elkészülve,aggódva vártak minket.

-Sziasztok!-köszöntöttek minket egyszerre.Eleanor Lou ölébe futott,én pedig kínosan pásztáztam a talajt.

-Kérsz valami üccsit?-kérdezte Niall.

-Az jól jönne.-mosolyogtam rá.

Felkínált vagy tíz féle italt és én a baracklé mellett döntöttem.

Pár kortyot ittunk,közbe-közbe váltottunk pár szót,amikor hirtelen Harry lökött meg hátulról.Megakart ijeszteni,de rosszul sült el ,ugyanis a baracklé Niall pólóján landolt.

-Ajj bocsi,a francba.Ilyen nincs.-siránkoztam.Niall eközben a pólóját nézegette,majd elnevette magát.

-Dehogyis.Nem a te hibád. -nyugtatott . - Harry cseszte el.-nézett Harryre.

-De a enyém is.

-Nem baj.Fel megyek átöltözni.-mondta nyugodtam és elindult felfelé.

Megittam a megmaradt őszibaracklét,majd beszálltam a többiek beszélgetésébe.

Niall már egy ideje nem jött le és Liam felküldött érte.Pont engem?Ő is feltudna menni érte,de nembaj,ez csak egy esély lehet.Végül is örültem neki.

Felmentem és bekopogtam az ajtaján.

-Gyere. -kiabálta ,én pedig benyitottam.Éppen a haját igazgatta ,de szerintem nem rám számított.

-Nem sokára indultok..-dadogtam.

-Tudom..sajnos..

-Sikerült új pólót találni?

-Persze.De még egyszer mondom,hogy nem a te hibád volt.De ha az is lett volna,nem tudnék haragudni rád.-Erre elpirultam és ő megölelt.Érintése mindig ugyanolyan hatással volt rám.Elmagyarázhatatlan.Ölelése hosszan telt és kínosan halkan.A csendet én törtem meg.

-Hiányozni fogsz.

-Te is nekem.-Ekkor elengedett és egymás mosolyával találtuk szemben magunkat.-De most már indulni kéne.-Tette hozzá.

-Rendben.

Elindultunk lefelé ,ahol már mindenki az ajtóban állt.

-Azt hittük,már nélküled megyünk Amerikába.-nevetett Zayn.

Bepakoltak a kocsiba és véglegesen is elköszöntünk.Nem is volt olyan "nehéz" mint amire gondoltam,a poénjaikkal oldották a hangulatot.

Hárman néztük,ahogy elhajt a kocsi és eltűnik a rengetegben.

Ezt követően a csajok felajánlották,hogy nézzünk meg egy filmet ,de fáradtságra hivatkozva hazaindultam.

Haza érve feszült hangulatba  kerültem.

-Sziasztok.-köszöntem.

-Szia..-válaszolt lehangoltam a testvérem.

-Mi a baj?-kérdeztem.Pár másodpercig csak néztek rám és próbálták megfogalmazni,hogy is mondják el..

-Figyelj..anyuék most hívtak.Sok minden összejött otthon..és.

-Mi? Sok minden? Mi? És?

-És haza kell utaznod..Apáék már megvették a repjegyeket..Holnap után indulsz.

-Mi??Ezt nem hiszem el.Mi a baj? Holnap után??-Harcoltam a könnyeimmel,de nem ment.Felálltam és felviharoztam a szobámba,ahol hatalmas könnycseppek hagyták el a szememet.

Pont ez,pont velem,nem lehet igaz.Eddig egy álomvilágban éltem..de mit is reméltem..a sors nem lehet ennyire "kedves"..Elegem van. 

Most önző vagyok a családommal szemben,hogy ez a legnagyobb gondom..de mi lesz Niall-al?

Nem hagyhatom itt...miért vagyok ekkora szerencsétlen?Pont most ,amikor kimentek Amerikába.Még elmagyarázni sem tudom neki.Azt fogja hinni,hogy csak kihasználtam.Mindenki ezt fogja hinni.

Miért nem élhetek Londonban?

A könnyeim csak úgy záporozták a párnámat.Egy óra sírás után ,a fejem is elkezdett fájni.Ekkor minden szépen lassan elsötétült...

10. fejezet

Sziasztok!Hát ismét itt vagyok egy új résszel...bár eléggé elkéstem de szeretnék bocsánatot kérni.Nagyon sok dolgom van,a ballagás és év vége miatt is,de ha ezeknek vége rendszeresen hozni fogom az új részeket.
Jó olvasást.

-Szia Liaaam! -köszöntem vissza ugyanolyan hangnemmel.
-Örülök,hogy nem punnyadsz.
-Én is. -vigyorogtam..ha tudnád,hogy mennyire örülök..

Rövid kis beszélgetésünk után megittuk a turmixot,majd x-boxoztunk.Niall nagy mestere ennek a játéknak,mert legtöbbször ő nyert,még úgy sem gyűrtük le ha összeálltunk.
Ez kb. egy óráig ment,amikor Zayn megkérdezte,hogy ki kér fagyit.Ezen kicsit elcsodálkoztam..
-Ezt nem Niall-nek kéne kérdeznie? Úgy tudom,hogy..-súgtam Liamnek de ő közbevágott.
-De.Ő kérte erre Zayn-t,hogy ajánlja fel.Nem akar előtted mániákus evőnek mutatkozni.-Itt nem bírtam tovább.A fejem elvörösödött és akárhogyan próbáltam visszatartani a röhögést nem ment.
Mindenki rám nézett,mire én azt mondtam,hogy csak "csak eszembe jutott egy régi fagyis történet."
-Hmm..-mondta Liam és ilyen "szép munka" fejjel nézett rám.
Mindenki evett két gombóc fagyit ,közben Liam és Zayn szórakozott a legjobban. Aztán egy nem várt kérdés hagyta el Lou száját.

-És gyerekkorod óta itt élsz Londonban? -A mosoly lefagyott az arcomról,nagy nyeléssel  le nyeltem a fagyit és lassan felnéztem rájuk.
-Hát..csak...másfél hónapja..vagyok itt igazából..-Tekintetem Niall reakcióit próbálták fürkészni ,ami ugyanolyat mutatott mint az enyém pár másodperccel ezelőtt.
-Tényleg? - kérdezte Harry.
-Igen...Magyarországról származom. -Gyenge vagyok...el kéne mondanom,hogy csak a nyári szünetet töltöm itt ,de nem tudom.Képtelen vagyok ezt előttük csak úgy kijelenteni.
-Hát az tök jó! -Mondta Harry oldva a feszült hangulatot,miközben én műmosollyal takartam az érzéseimet.
-És ott mik a jellegzetes kaják?-kérdezte Zayn majd hozzátette: -Csak Niall kedvéért.
-Hát..talán a gulyás leves meg a pirospaprika..de nekem nem nagyon tűnnek fel ezek.-kuncogtam. -Múltkor például amerikai palacsintát készítettem,az nálunk igazi ritkaság.
-Tényleg.Azt jövőhéten meg kell kóstolnunk. -mondta Niall nagy örömmel.Ezt nemértettem.Miért ne ehetnének holnap vagy..miért pont jövőhéten?
-Hogy értve..jövőhéten?-kérdeztem.
-Öm..tényleg ezt elfelejtettük mondani...Jövőhéten már Amerikában leszünk..
-Wow! És meddig? -kérdeztem feldobottan ,de belül a sírás fojtogatott..Ha most elmennek kitudja meddig lesznek kint..Újabb ajánlatok ,amik elcsábítják őket és végül haza se jönnek..Amúgy is két hónap múlva hazautazok ,nem hiszem,hogy addig végeznek..
-Most csak két hétre.- mondta Liam és egy kő esett le a szívemről.El sem hiszem.Tényleg ilyen lenne a sors?.Jelenleg úgy érzem ,én vagyok a legszerencsésebb lány az egész földön.
-Na..hát..az is tök jó. -Vigyorogtam.

Ekkor csöngettek.Lou kinyitotta az ajtót és két gyönyörű lány lépett be.Eleanor és Danielle.Végre velük is beszélhetek és nem lesz annyira feszült a hangulat.
Bemutattak nekik és leültünk beszélgetni csak mi hárman.A fiúk közben egy kisebb labdával játszottak a nappaliban.
Sokáig egymásról beszélgettünk,valamint ,hogy hogy ismertük meg a fiúkat.Ezután jöttek a ruhák és a csajos témák.Egészen meglepődtem,hogy nem hozták fel a Niall plusz én témát,de a végére csak nem úsztam meg.

-Viviana.Neked tetszik Niall?-kérdezte Danielle.
-M..miért ,ez hogy jött ide?
-Még a vak is látja!Egyfolytában szemeztek...és persze a srácok mindent elmeséltek.-szólt közbe Eleanor.
-Mi mindent? Rólam? -akadoztak szavaim és arcom már tiszta vörös volt.
-Igen rólad.De ne tereld a témát. Nem fogjuk elmondani senkinek,most mi vagyunk rá kíváncsiak.

Úgy éreztem magam mint egy labirintusban.Fogalmam sincs,hogy mik lesznek a következmények,hogy merre menjek,mit mondjak.Hiszen nagyon is megszerettem Niallt,de neki vajon tetszek?És ha elmondják mégis csak?Vagy csak Lounak és Liamnek ,ők pedig továbbadják? Na meg mit mondtak nekik a srácok rólam?Jót vagy rosszat?Niall mesélt rólam? Az a baj,hogy az igentől is félek..Ha neki is tetszek akkor sem lehet köztünk semmi,mert két hónap múlva hazamegyek. Mit csináljak?
Sóhajtottam egy nagyot és nekikezdtem.
-Én... őt.. nagyon szeretem...-mosolyogtam és talán pár könnycsepp is elhagyta a szememet.Danielle és Eleanor egymásra néztek,majd elkezdtek mosolyogni.
-Gondoltuk.De ennyi elég is volt.Nem zaklatunk tovább.- mondta Danielle.
-Mi lenne ha felmennénk? -kérdezte Eleanor.Mi beleegyeztünk és felfelé vettük az irányt a fiúk nélkül.

Az emeleti rész legalább olyan nagy volt mint a nappali és ha jól számoltam még nyolc szoba tartozott hozzá.
Ekkora házat élőben még sosem láttam.
A lányok körbevezettek és megmutatták a közös fényképeiket a fiúkkal.
Éppen a fürdőszobát "csodáltam" ,amikor Lou felkiáltott,hogy mit szólnánk egy párnacsatához.
Danielle és Eleanor benne voltak,de én nem igazán értettem.Gyorsan kirohantunk a fürdőből és elbújtattak.Ők is elbújtak és a fiúk elindultak felfelé.Nem mondom,hogy féltem,de nagyon izgalmas volt.
Legelőszőr Eleanor-t találták meg,majd sajnos engem,mert a kuncogásom elárult.Össze-vissza ütögettek a párnákkal,de nagyon jó szórakozás volt,és úgy érzem közelebb kerültem hozzájuk.Mindenkihez.
A párnacsata (bújócskázással együtt) kb. egy óráig tartott majd beraktak egy filmet.A filmet egyszer már láttam és dögunalmas,meg nem is nagyon akartam zavarni szóval úgy terveztem hazaindulok,de rábeszéltek,hogy maradjak.
A film a felénél tarthatott,de már nehéz volt tartani a szemhéjamat.Állandóan lecsukódott ,végül minden besötétedett...

*

Amikor ránéztem az órámra hajnali három órát mutatott.Felkeltem,gondolván ,hogy kimegyek mosdóba,azonban egy teljesen másik környezetben találtam magam.Megrémültem ,amikor eszembe jutott a tegnap este.Körülvilágítottam a szobában és megismertem.A francba ez a vendégszoba.Most komolyan itt alszok a fiúknál? És bealudtam a filmen?Ennél cikibb nem is lehetnék..De muszáj megtalálnom a mosdót..ha még emlékeznék,hogy melyik ajtó volt az..Először benyitottam a gardróbba. Továbbmentem majd a lehető legrosszabb szobába,Niall szobájába nyitottam be,aki éppen aludt.Kicsit lesokkolt a dolog,nem tudom miért,de a lényeg,hogy gyorsan be is csuktam és tovább indultam.
Eszembe jutott,hogy a szembe lévő szoba lesz a fürdő.Rástartoltam,hogy végre bemegyek,amikor lépteket hallottam.Mintha elölről jöttek volna.Ledermedtem és agyaltam.Mindenki alszik,az őrök pedig lent vannak.Ki lehet ez??
Elkezdtem hátrálni,lassan,hogy ne hallja az illető,de hirtelen valaki megfogott hátulról.A szám már sikításnak eredt ,de azt is befogta.Elkezdtem ficánkolni,mondván ,hogy "engedj el te rohadék",amikor meghallottam a hangját.
-Tsss!!Én vagyok az Niall.-suttogta. -Ne félj.
-Niall? -kicsit lenyugodtam,mire észrevettem,hogy félmeztelen. Ettől még jobban "felizgultam". -Én..csak a mosdót kerestem.,de nem nagyon találtam..Bocsi,hogy rohadéknak hívtalak.
-Semmi,nem tudtad,hogy ki vagyok.-nyugtatgatott.
-Hogy-hogy felébredtél?
-Hallottam ,ahogy becsukod a szobám ajtaját.Nem tudtam,hogy te vagy az,de gondoltam utánanézek.
-Ajj,még fel is ébresztettelek. Meg tudsz bocsájtani? -kuncogtam.
-Te most viccelsz? -kérdezte ő is kuncogva,majd megölelt.
El sem hiszem.Félmeztelen volt és magához szorított.Még sose ölelt meg.Azt hittem ott esek össze.Érintése kirázott és annyira selymes volt.Szerencsére jó hosszú ideig tartott,majd amikor elengedett megmutatta a mosdót.
Kint megvárt,majd visszakísért a szobámba.
-Jó éjt. -Mondta a legaranyosabb hangján majd becsukta az ajtót.
-Neked is. -válaszoltam neki óriási vigyorral,amit nem látott a sötét miatt..szerencsére.

Reggel a csajok beszélgetésére ébredtem,amit a másik szobából lehetett hallani.
Megfogtam a  párnámat és átsétáltam hozzájuk.
Köszöntöttem őket,majd egy kérdést szegeztem hozzájuk.
-Mi történt tegnap este??
-Hát..ugye bealudtál a filmen.-kezdte Danielle.
-Nem akartunk felébreszteni,szóval úgy döntöttünk,hogy itt alszol.
-Oké..és hogyan kerültem fel a vendégszobába?
-Óóh..Hát Niall felvitt.-válaszolt sokkolóan Danielle  miközben kitört belőle a nevetés.
-MICSODA? Niall?? De hát...Hogy?
-Azt szerintem te is eltudod képzelni..amúgy meg nem történt semmi extra.- Itt kicsit lenyugodtam de belekezdtem az éjszakai sztori mesélésébe.
-De éjszaka igen. -vigyorogtam a lányokra,mire ők azonnal beszámolót kértek.
Mindent elmeséltem nekik,majd rendbe szedtük magunkat és lementünk reggelizni.
Reggeli után véglegesen elköszöntem tőlük és taxival hazaindultam.
Felejthetetlen este volt,az biztos.




Ha tetszett a rész kérlek jelezzétek kommentben is!!

9.fejezet

Sziasztok!
Nagyon sajnálom,hogy eddig nem hoztam új részt de el is utaztunk valamint a sok év végi vizsga és témazáró miatt nem tudtam írni :(
De most itt egy új fejezet és remélem tetszeni fog :)

Hirtelen az futott át a fejemen,hogy a képnek lesznek következményei és megijedtem.Tudtam,hogy hogyan viselkednek a rajongók ha egy tagot másik lánnyal látnak és nem akartam belecsöppenni abba az utálkozós világba,amikor twitteren trend vagy és utálkozó üzeneteket küldenek neked..

Valamint azon is gondolkoztam,hogy mit fog szólni Niall..mit fűz ezekhez?Ő csak egy lány vagy egy barát vagy több..?Ez elég rossz helyzet..

Amint továbbléptem ezeken a témákon elhatároztam,hogy elmegyek sétálni.Ki kell szellőztetnem a fejem.Magányra van szükségem,csak így tudom átgondolni a dolgokat.

Délután úgyis átmegyek Niallék lakásába amit eddig nagyon vártam..Most,hogy ez megtörtént nem tudom hogy lesz..

Felkaptam magamra egy laza rövid farmert és egy elég gagyi toppot.Úgy sem fog senki látni,a partnak egy olyan részére megyek amiről csak én és az unokaöcsém tudunk.

Ott ülni és nézni ahogy a folyó hullámai lágyan csapkodják a partot.Itt lehet a legjobban gondolkodni.

***

Amint beléptem az ajtón a testvérem szegezett nekem egy kérdést.

     -Hol voltál?

     -Lent a parton.Kiszellőztettem a fejem.-válaszoltam neki.

     -Ugye nincs valami baj?Tudod,hogy nekem elmondhatod,én nem vagyok olyan lelkizős és nem árullak el anyuéknak ha valami rosszat csináltál.-nézett megértően rám.

     -Neem.- húztam meg az e hangot.-Csak volt pár dolog amin el kellet gondolkozzak.

     -És..nincs fiú a dologban? -húzta fel a szemöldökét. -Mostanában elég keveset vagy "itthon".

     -Hát..talán..-mosolyodtam el.-De majd később beszélek róla.

Elindultam fel a lépcsőn,a szobám felé.Másfél óra múlva ott leszek a fiúk házában és egyre jobban kezd kijönni az izgatottság.Lehet,hogy kicsit egoista leszek,de úgy érzem van esélyem Niallnál.

Tehát jó benyomást kell keltsek magamról a fiúk előtt és mire kiválasztom a tökéletes ruhát..

Most kivételesen nem szoknyát vagy egybe ruhát fogok felvenni,bár dög meleg van.

Egy rózsaszínes nadrágot és ,hogy Louis kedvére tegyek egy laza csíkos felsőt fogok felvenni.

Nem a legjobb választás,de nem nagyon akarok kiöltözni.

Viviana ruhája

A hajam pár tincsébe hullámokat vittem,szemem pedig elég halványan sminkeltem ki.

Még fél órám volt,de már előre beterveztem,hogy mielőtt megjönne átmegyek Sarahhoz.

Gyorsan lesurrantam a lépcsőn,felhúztam egy lapos talpú cipőt,táskámat a vállamra dobtam és indultam is.

Becsöngettem és egy mosolygó arccal találtam magam szemben.

     -Sarah!-öleltem meg.-Nagyon félek!

     -Hidd el én is.De légyszi egy valamit fogadj meg.

     -Ki vele.

     -Add önmagad..Ha Niall szeret ,téged ismerjen meg,ne adj be más lányt.Oké? -mosolygott.

     -Megpróbálom..-szippantottam a levegőbe.-Na de milyen a ruhám? Nem túl egyszerű? Vagy éppen túlzás a nadrág miatt?

     -Dehogyis!Jól nézel ki!De máskor szoknyát vegyél!-mondta nekem gúnyosan.

Ezután megkínált egy narancslével és leültünk a kanapéra.Pár percet beszélgettünk amikor felálltam,hogy kivigyem a poharakat.Ekkor megláttam Niall kocsiját és a szívem felcsúszott a torkomba.Nem bírtam megszólalni,csak pár hosszú másodperc után kezdtem el dadogni: "Ott van!"

Sarah gyorsan kinézett az ablakon majd elkezdett kifele lökdösni az ajtón.

Nagyon féltem de ez volt az egyik legboldogabb pillanatom is.

Ahogy kiléptem a kocsi elkezdett felém tartani.Ekkor fogalmam sincs miért de kezdtem lenyugodni.

Amint megállt az autó megláttam Niall bájos mosolyát.

Fogtam a kilincset és lazán belehuppantam az ülésbe.Köszöntem neki,mire ő visszaköszönt és elkezdtünk beszélgetni.

     -Amúgy..a fiúk nyíltak mindenkivel,sőt néha túl nyíltak is ,szóval ha valami hülyeséget csinálnak,vagy beoltanak azt ne vedd komolyan.-mondta Niall én pedig erre felkuncogtam.

     -Oké.Nyugi. -mondtam neki közben az ablakon lógattam ki a kezem.

Kb. negyed órát utazhattunk amikor egy utca végén megérkeztünk a házukhoz.Óriási volt,bár kicsit el volt kerítve így nem nagyon láttam az egészet.A kapun belépve szembe találtam magam a gyönyörű szép pázsittal. Ilyet még sosem láttam. Nincs sok virág,de ez a fű mindent visz.

Ezután következett a legfélelmetesebb rész.Niall a kilincsre tette a kezét és belépett az előszobába..

Zayn-t,Harry-t és Lou-t láttam meg először a konyhában és valami fehér italféleséget készítettek.

Az ajtó hangjára mindannyian rám néztek és elkezdtek mosolyogni.

     -Szia!Gondolom te vagy Viviana.-mondta Harry mire Lou félbeszakította.

     -Ki lenne más? - nézett Harry-re flegma fejjel de elengedett egy apró mosolyt .Én persze végig vigyorogtam az egész jelenetet.

     -Szia!Zayn vagyok.Kérsz egy joghurt turmixot?Mi csináltuk. -nézett Lou-ra és Harry-re.

     -Sziasztok.Igen én Viviana vagyok.-kuncogtam .- És a turmixot is elfogadom.-vágtam rá és bevezettek a konyhába.Mikor leültünk a székekre lépteket hallottam a lépcső felől és megláttam Liam-et.

     -Szia Vivianaaa!!!-robogott felénk és ő is leült.

Ha tetszett a fejezet kérlek jelezzétek! :)