12.fejezet

Sziasztok!! Itt vagyok egy újabb fejezettel,ami talán kicsit hosszú lesz,de ígérem,hogy izgalmas.
Valamint köszönööööm  a 20 rendszeres olvasót,de ha tehetitek hívjatok még!
Nemsokára elérjük a 3000 látogatót is,ezért cserébe egyik nap két fejezettel készülök.(remélem nem baj :D)
És még valamire szeretnélek kérni titeket: Ha tetszett a fejezet,jelezzétek alul valamint írjatok kommenteket.A kommentekben kíváncsi vagyok arra is,hogy szeretnétek-e egy 2. Niall szemszöges részt. :)
Ennyi.Jó olvasást!

Másnap reggel fejfájásra ébredtem.Nem csoda..mindig ez szokott velem lenni miután kisírom magam.Nem is nagyon akartam kikelni az ágyból.
Holnap reggel már arra kell ébrednem,hogy "siess ,mindjárt indul a géped" ? Ki van zárva. Nem hagyhatom el most Londont.Szeretem a családom,de nekik is meg kell érteniük ezt.Csak pár hetet kérek.A baj azonban az,hogy már megvették a jegyeket.Mit csináljak?



Még két óráig gondolkoztam az ágyban,amikor szomjasságom lekényszerített a konyhába.Persze,hogy egy baracklé állt velem szemben..ez is csak emlékeztet a tegnapra.Mikor az utolsó kortyot nyeltem le,a nővérem bandukolt le a lépcsőn.Szemem rászegeztem,jelezve,hogy beszélni akarok vele.
Miután ő is ivott egy pohárral,leült velem szemben és várta a kérdésem.

     -Muszáj hazamennem?-kérdeztem nyávogós hangon.
     -Figyelj..tegnap láttam,hogy mennyire rosszul érintett és intézkedtem apuékkal..
     -Komolyan? Mit?-csillant fel remény a szememben.
     -Eltoltuk a dátumot.-Ekkor legszívesebben felugrottam volna a székből örömöm miatt,de a folytatás,nem érintett ilyen fényesen..-De ez az idő csak 8 nap..-Hát persze..Hogy is reménykedhettem..véglegesen is megismertem a sorsot..hogyan is képzelhettem? Majd pont egy magyarországi lány..pff..
     -Rendben.-nyomtam el halkan a szót majd felmentem a szobámba.

Nem szabad elérzékenyülnöm.Felhívtam Eleanort és mindent elmeséltem neki.Ez megnyugtatott..na meg persze a plusz nyolc nap is.Legalább lesz időm elbúcsúzni Londontól..De Niallel szemben..fogalmam sincs mi lesz..Akkor még Amerikában lesznek..

*6 nap múlva*

Holnap után indulok...véglegesen.

Az előző napokban írtam Niallnek egy búcsúlevelet amit szintén Eleanornak adtam oda.Ez azt hiszem így fair vele szemben..De számomra így is elég zavaró.Ha hazajön,csak úgy belenyomják a kezébe a levelet? 

Ja, Viviana hazament és itt hagyott mindent,de tessék itt egy búcsú levél,érd be vele!? A félelmetes az,hogy nem tudok mást csinálni. Egésznap egy sms-t próbáltam írni neki,hogy ne érje hirtelen,végül azt hiszem sikerült..

Szia Niall.

Mondanom kell valamit..Holnap után elhagyom Londont 

és visszautazok Magyarországra.

Nem hiszem,hogy visszatudok jönni és mivel

 búcsúzásra nincs lehetőségünk,

hagytam neked egy búcsúlevelet..

Sajnálom,hogy így történt és remélem nem haragszol.

Viviana.

Nem a legjobb sms,de ilyet még sosem írtam.Remélem nem is kell többet..

A küldés gombot megnyomni még nehezebb volt.Pár percig gyakoroltam,hogy hogyan is nyomjam le és küldjem el ezt az üzenetet ,de a végén nagy levegőt vettem és benyomtam azt a szörnyű billentyűt.

Leültem a földre és pár könnycsepp gurult le az arcomról.Ekkor összeszedtem magam és odaültem a gép elé.Éppen a fiúk tegnapi napjáról tettek ki képeket.Mielőtt elkezdtem nézni őket,az egyik kedvenc dalomat indítottam el.Erre most szükségem van.

(A dal:  http://www.youtube.com/watch?v=-zFf7004uVs  ) 

A képnézegetés után Sara küldött egy sms-t.

Basszus!Tényleg!Elfelejtettem,hogy ma nála alszok.Ezt egy ilyen búcsúéjszaka félének tekintettük.Gyorsan bedobtam a pizsim és mindent ami lényeges majd átrohantam hozzájuk a szomszédba.

Este sok baromságot csináltunk,ami teljesen elvonta a figyelmem.

Reggel korán keltem,mert pakolnom kellet.Fájdalmasan elbúcsúztam Saratól és a családjától,majd hazamentem.

Nekiálltam a pakolásnak és kb. fél nap alatt végeztem vele.Megebédeltünk ezután kimentünk közösen a parkba fagyizni.

*

Eljött a nem várt pillanat.

     -Kelj fel!Két óra múlva be kell csekkolni a repülőre!-takart ki a testvérem a finom paplanból.

Tessék..olyan fura..Londonban keltem és Magyarországon fogok elaludni.Ennyi egy nap..Egy rossz nap..

Összeszedtem magam és kiválasztottam egy olyan ruhát ami hosszú távra kényelmes lehet,azonban az előrejelzés szerint Magyarországon eső várható,szóval egy hosszú kardigánt is felé vettem.

Viviana ruhája

Elbúcsúztam a testvéreméktől is ,mivel ők nem tudtak kijönni a reptérre.Beültem a taxiba és elindultunk.Út közben semmire sem gondoltam,csak néztem az ismerős tájat.Fél óra alatt érkeztünk meg,de csak 5 percnek tűnt.
Amint beléptem a terminálba hatalmas tömeggel találtam szembe magam.Perceken belül engem is benyeltek,bár én kakukktojás lehettem,mert magányosan vágtam utat magamnak.
Becsekkoltam és leültem egy közeli székre.Vártam,hogy bemondják mikor indul a repülőgépem és közben a táskámban kutattam.Elővettem a telefonom és a Niallnek küldött sms-t olvasgattam.Nem válaszolt..Könnyfátyol gyülekezett a szemembe ,ekkor hallottam hogy valaki a nevemet kiabálja.
Körülnéztem ,de senkit sem találtam ,aki ismerős lett volna.A hang egyre csak közeledett és erősebb lett ,amikor felálltam. Szemem ráeszmélt a szőke hajú ,felém közeledő fiúra.


     -Niall! -futottam oda hozzá és arcomat mellkasába fúrtam.El sem hiszem,hogy itt van.Még Amerikában kéne lennie és mégis itt van.Vajon miattam jött? A többiek nincsenek itt,csak ő.Lehet,hogy bocsánatot kéne kérni a sorstól ,mert ennél jobb már nem lehetne.Egy álmom vált valóra.
    -Viviana!-fújta ki a levegőt. -Annyira örülök,hogy még nem mentél el.
    -Miért?-bújtam ki öleléséből és néztem rá..-Azaz,hogyhogy eljöttél?Megkaptad az sms-t?-csodálkoztam.
    -Megkaptam és nem hagyhattam,hogy elmenj.A többiek még Amerikában vannak de én..Nézd..nekem mondanom kell valamit.-Úgy éreztem magam mint valami mesefilmben.Csak bámultam és vártam a következményeket,mintha nem is én lettem volna ott.De folytatta.
-Én..én szeretlek..és.. meg kellet volna csókoljalak. -Mondta.A szavak hallatán ,azt hittem álmodok. Annyi mindent mondtam volna,amikor lassan ,mégis hirtelen elkezdett közeledni.Én is akartam.
Ajkaink egymásra találtak és egyre hevesebben játszottak.Kezeimet nyaka köré helyeztem,ő pedig derekamra az övéit. Egy másodperc több percnek tűnt.Éreztem édes ajkait és nem akartam elengedni.
Mesés pillanat volt,ám egy hang zavart meg.


Ha tetszett a rész kérlek jelezzétek!! :)